Kommunikáció

Milyen fura, hogy a kommunikáció, nevezetesen az "egyszerű" beszélgetések mennyire kiszorultak az életünkből. Tisztelet a kivételnek. A mai napon nem történt semmi különös, mégis olyan nyugalom van rajtam. Nati, anyu, apu, és én lakunk már egy ideje együtt, mégis ritkán sikerül egy "jót" beszélgetnünk. Ma sikerült. Nem a problémákon rágódtunk, hanem kicsit nosztalgiáztunk, természetesen inkább a szüleim, hiszen dupla annyi ideje vannak e világon. Annyi mindent tanultam az utóbbi időben, és ezekenek az ismereteknek hasznát is veszem. A legegyszerűbb emberi törvények mindig működnek. Az odafigyelés, a tolerancia, az önzetlen adni akarás... Jó dolgok ezek, csak annyira rohan a világ, annyira felgyorsult minden, hogy könnyen elsiklunk ezek mellett. Itt is érvényes az, hogy teremteni kell a kapcsolatokat, mert különben elsorvadnak. Gondoljunk csak a régi - és mai - falvakra, ahol mindenki tud mindenről, a kapu előtt ott van a pad, ahol kiülnek az öregek és "tájékozódnak". Ennek is megvan az oka. :) Boldogabb tud lenni az ember, ha odafigyel embertársaira, és a közvetlen környezetére. Ez örök érvényű.