A munka

Az életünk héttized részét munkával töltjük. Ez elég jelentős ahhoz, hogy "csak úgy" dolgozzunk. A legtöbb őrültség, probléma abból adódik, ha az embert megfosztják a munkához való jogától. Ez a három év, amióta itthon vagyok nem sok, mégis már hiányzik a rendszeres tevékenység, ha úgy tetszik, a "hasznosnak érzem magam" érzés.
Amikor az embernek megvan a napi forgatókönyve, a terve hónapokra, hetekre, napokra lebontva, akkor minden jobban megy. Amikor látom, hogy merre tartok, mikor mit kell megtenni ahhoz, hogy ezt-vagy azt elérjem, akkor sokkal jobban érzem magam.
Az lenne az ideális, ha mindenki olyan munkát végezne, amit szeret csinálni, és ezáltal jól is tudja azt művelni. Ezt elérni sokszor nehéz, de nem lehetetlen.
Ezzel kapcsolatban van két kedvenc idézetem:
"A LEHETETLEN NEM TÉNY, HANEM VÉLEMÉNY" Muhamed Ali
"Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen" Széchenyi István
Tudom, hogy számomra is eljön az az idő, amikor igazán a magam ura leszek. Amikor úgy igazán, teljesen én tudok gondoskodni a családomról. Jelen pillanatban hatalmas segítség, hogy a szüleimmel lakhatunk, de ez nem mehet a végtelenségig. Minden változik, semmi sem marad ugyanaz.
Változott az én életszemléletem is az elmúlt években, és tudom, hogy továbbra sem lesz ez másként. Mindig a legjobb tudásomhoz mérten cselekszem, és teszem a dolgom.
Jó példa akarok lenni a gyermekemnek. A munka volt, van, lesz és szükséges része az életünknek, csak az nem mindegy, hogy ismerjük-e és betartjuk-e a játékszabályokat ebben a nagy ÉLET nevű játszmában. :)